Mára bármit jósolnak az időjárás szempontjából, madaraink teli hassal szállhatnak tovább. Érdekes, hogy a verebek a vadcseresznye ágain üldögélnek legszívesebben, míg a pintyfélék a fenyőágak között várnak a „leszállási engedélyre“. Aki nem veszi figyelembe a természet törvényeit, az kap egy karós szárnyast az erősebbiktől.

Vajon a mindennapjainkban ez másképp van?

A madaraknál maradva: Igazán nagyszerű dolog, hogy a túlcivilizált ember által elfoglalt életterületek még mindig szabadon hagynak itt-ott egy talpalatnyi helyet, ahol szárnyas társaink még viszonylag természetesen élhetnek. A kisállatkereskedések ketrecsorait nézegetve sajnálattal tölt el, hogy élőlények csak azért jönnek világra, hogy kiszolgáltatva az állatbarátoknak mindennapjaikat könyörtelenül leszűkített térben és időben tengessék.

Nekünk szabad madaraink vannak. Szárnyalhatnak.